Nyest kedveli a tojást.

Éjszakai, rejtőzködő életmódja miatt a az emberek leginkább csak akkor szereznek tudomást a nyestek jelenlétéről, amikor kártételük merül fel. Ilyen lehet például a baromfiállomány megdézsmálása, a fészkelő madarak fészkeinek kifosztása, vagy akár a család kedvenc cicájának eltűnése.
A nyest észlelések kapcsán sokan kérdezik tűlünk: Mi a nyest fő tápláléka?

A válasz az, hogy a nyest egy mindenevő ragadozó – gyakorlatilag mindent elfogyaszt ami kisebb nála.
Lanszki József kitűnő tanulmánya (Nyestek táplálkozási szokásainak összehasonlító vizsgálata mezőgazdasági és urbánus környezetben) részletesen vizsgálja a kérdést.
A kutató megvizsgálta a városi nyestek ürülékét, és összehasonlította a mezőgazdasági területen élő nyestek hullatékával.
A fonói halastó környékén végzett hullaték analízis alapján megállapítható, hogy a mezőgazdasági területen élő nyest táplálékának körülbelül 30%-a kisemlős (pocok, egér, patkány). Ezen kívül kis mennyiségben a vizsgált ürülékek alapján a nyest a következő fajokat is elfogyasztotta: denevér, vakond, mókus, mogyorós pele, pézsmapocok. A halastó nyugati oldalán húzódó erdőben, odvas fákban fészke- lő nyestek táplálékában számottevő a háziállatok előfordulása (szárnyasok). Az urbánus nyestek táplálékát ötödrészben háziállatok, ezek közül is a különböző baromfi fajok és tojás képezték. A mezőgazdasági környezetben élő nyestek felényi madarat fogyasztottak, mint a lakott területen élő társaik. Az urbánus nyestek domináns táplálékát madarak alkották, melyek közül a házi veréb volt a legfontosabb faj. Fácán csak a halastó körzetében élő nyestek táplálékában szerepelt, azonban ezeknél is a kis énekesmadarak voltak a fontosabbak.

Faunisztikai szempontból érdekes, hogy a mezőgazdasági környezetben élő nyestek rovartápláléka gazdagabb volt: futóbogár fajok, valamint szarvasbogár szerepelt nagy arányban. Ugyanakkor a lakott területen élő nyestek táplálékában főként darazsak voltak találhatók.

Az egyéb komponensek (szervetlen, illetve emészthetetlen anyagok) a lakott területen élő nyestek táplálékában lényegesen nagyobb gyakorisággal fordultak elő, mint a halastó körzetében élőknél.
Ezeket az anyagokat feltételezhetően szemétdombokon fogyaszthatták. Az elfogyasztott szemét igen változatos képet mutatott: Nylon és műanyag darabkák, horgászzsinór, műanyag kötözőzsinór, kondom, szalámihéj, tejeszacskó, alumínium fólia, üvegdarab, cérna, tégladarab, kavics.

A nyestek étlapján előfordulási gyakoriság alapján a növények, ezek közül is a gyümölcsök a legjelentősebbek. A gyümölcsök vitamin és szénhidrát forrásként is fontosak, bár a nyest esetében a szervezet téli zsírraktár képzése nem olyan jelentős, mint például a borznál. Ez is hozzájárul a nyestek téli folyamatos aktivitásához (nem alszanak téli álmot). A nyestek nyáron főként gyümölcsfogyasztás miatt járnak be lakott területre, emellett a nyári párosodási időszakban hosszabb utat tesznek meg, miközben háziállatokat, illetve állatvágási maradékokat (sertés, juh, kecske, baromfi) is fogyasztanak. Télen is jelentõs a növények fogyasztása, a padlásokon aszalt szőlőt is megdézsmálják (ez a rágcsálókra is jellemző, nem ritkán az egér és patkány okozta károkat is a nyestnek tulajdonítják). Fontos szerepet töltenek be a magvak szétterjesztésében, az ürülékük által. A műanyag és gumi alapanyagú termékek (illetve szemét) fogyasztása összefügg a nyestek kíváncsi és játékos természetével, ugyanis előszeretettel rágcsálnak puha anyagot (főként a nyest kölykök). Ez játszhat közre az autók kábeleinek és más műanyag, vagy gumi tartozékok megrongálásában is. Ilyen jellegű anyagok az emberi településektõl távol, zárt erdőkben élő nyestek esetébe  nem fordulnak elő.

A lakott területen kívül élő nyestek táplálékában a kisemlősök a legjelentősebb prédák.
A urbánus nyestek táplálékában pedig a madarak, fõként galambok.
A nyesttel való találkozást, a kompetítornak tekinthető házimacskák általában elkerülik, esetenként azonban előfordul, hogy a nyestek kölyökmacskákat ejtenek zsákmányul.Vizsgálatok támasztják alá az emberi településen élő nyestek jelentős házi egér és vándorpatkány fogyasztását. Korlátozzák a kártékony rágcsálók nagymértékű elszaporodását, aminek közegészségügyi és gazdasági jelentősége nem elhanyagolható. Ezek a rágcsálók a lakott területen kívül élő nyestek táplálékában is szerepelnek, de kisebb arányban. Nagy különbség tapasztalható háziállatok fogyasztása tekintetében a jellemzően lakott területtől távol élő és az emberi településen élő nyestek között. Az utóbbiak háromszoros mennyiségben fogyasztanak háziállatot, melyek közül legjelentősebbek a baromfifélék. A baromfifélék biomassza szerinti aránya hasonló a kistestű madarakéhoz, vagy a házi egéréhez. A háziállatok előfordulása a ragadozók táplálékában a téli állatvágásokkal, valamint a halastó közvetlen körzetében, a téli szűkös táplálékforrással magyarázható. A nyers sertésvágási maradványok potenciális táplálékforrást jelentenek, azonban a füstölt, vagy pácolt termékeket nem a nyestek dézsmálják meg, hanem a rágcsálók (jellegzetes a rágásnyom). Ezt fogságban felnevelt nyesten végzett megfigyeléssel egyértelműen bizonyítani lehetett.

A vizsgálat nem adhat választ arra, hogy a természetes környezetben született nyestek életük során urbánus nyestté válhatnak-e, illetve fordítva, azonban az alapvetően különböző élőhelyhez kötődő nyestek egyaránt széles és részben közös táplálékforrásokat hasznosítanak. A különböző nyestpopulációk, az egymás mellett élés érdekében a forrásokat felosztják térben és idõben. A mezőgazdasági és az urbánus környezetben élő nyestek egyaránt fogyasztanak emberi településekhez kötődő táplálékot, pl. háziállatokat és kertben termő gyümölcsöket, valamint vadon élő állatokat is. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a nyest populációk egyedei nem különülnek el élesen térben.